Most már lassan tényleg komolyan kellene foglalkoznunk azzal a kérdéssel, ki legyen, váljon, maradjon rendezvényszakember. Melyek azok a minimális alapelvek, ha úgy tetszik kompetenciák, amelyek "megkövetelésével" ezt a szakmát talán még időben megmenthetjük a lealacsonyodástól.
Már írtunk korábban egy postot a rendezvényszakember-képzésről. Csak úgy emlékeztetőként, az említett egyetemen egy hónapos művelődési házas, gyerekfoglalkozás szervezős múlttal már lehet tanszéki tanári állást kapni, és rendezvényszakembereket képezni. Persze, ez önmagában már felháborító, de ezt tudjuk, lerágott csont, most nem is az oktatás az, amely leginkább felbosszantott.
Már hónapok óta tartjuk a kapcsolatot egy igencsak nagy cég főfő emberének jobb kezével. Egy jó pár évig az asszisztense volt, most négy órában ő szervezi a céges rendezvényeket. Felhív ajánlatot kérni erre, arra, amarra, ilyen és olyan paraméterek alapján. Mi kiadjuk természetesen, majd hív, hogy hát jaj mégsem ez a koncepció, hanem az. Megcsináljuk azt is. Persze egyik sem egy napos munkát igénylő projekt. Ezután jön a nagy hallgatás. Felhívjuk mi. Ekkor közöl egy harmadik, valami mérhetetlen módon, felháborítóan nívó nélküli, a rendezvényhez egyáltalán nem illő ötletet, amelyre végtelen büszke, majd hozzáteszi, hogy neki is vannak ötletei.
Akkor miért kér ajánlatot tőlünk? Jó-jó, persze, tudjuk a választ...
Még csak annyival sem tisztel meg, hogy legalább lopná el a kreatívokat és csinálná meg nélkülünk! :) (mint ahogy oly sokan teszik mostanában! :)
A konkrét legutóbbi eset, csak hogy érezzétek felháborodásomat:
20 éves a cég, partin 450 fő vip-vip vendég (politikusok, bankigazgatók, stb.), ingatlanban és autóban utazó üzletágak - valami nagyon szép, nagyon extra, nívós, elegáns, különleges ajándék, ami azért hordozza a profilt és az eltelt időt is.
Adtunk 4 ajánlatot 4 különböző - de még megfizethető - árkategóriában.
Felhívjuk, hogy tetszik. Válasz:
- kitaláltam, hogy címkéztetek egy üveg bort a férfiaknak, és adunk egy szál rózsát a nőknek! Hát nem jó ötlet? Én találtam ki. Ugye jó lesz?
Mondtuk, hogy fantasztikus, csak így tovább! :)
Már írtunk korábban egy postot a rendezvényszakember-képzésről. Csak úgy emlékeztetőként, az említett egyetemen egy hónapos művelődési házas, gyerekfoglalkozás szervezős múlttal már lehet tanszéki tanári állást kapni, és rendezvényszakembereket képezni. Persze, ez önmagában már felháborító, de ezt tudjuk, lerágott csont, most nem is az oktatás az, amely leginkább felbosszantott.
Már hónapok óta tartjuk a kapcsolatot egy igencsak nagy cég főfő emberének jobb kezével. Egy jó pár évig az asszisztense volt, most négy órában ő szervezi a céges rendezvényeket. Felhív ajánlatot kérni erre, arra, amarra, ilyen és olyan paraméterek alapján. Mi kiadjuk természetesen, majd hív, hogy hát jaj mégsem ez a koncepció, hanem az. Megcsináljuk azt is. Persze egyik sem egy napos munkát igénylő projekt. Ezután jön a nagy hallgatás. Felhívjuk mi. Ekkor közöl egy harmadik, valami mérhetetlen módon, felháborítóan nívó nélküli, a rendezvényhez egyáltalán nem illő ötletet, amelyre végtelen büszke, majd hozzáteszi, hogy neki is vannak ötletei.
Akkor miért kér ajánlatot tőlünk? Jó-jó, persze, tudjuk a választ...
Még csak annyival sem tisztel meg, hogy legalább lopná el a kreatívokat és csinálná meg nélkülünk! :) (mint ahogy oly sokan teszik mostanában! :)
A konkrét legutóbbi eset, csak hogy érezzétek felháborodásomat:
20 éves a cég, partin 450 fő vip-vip vendég (politikusok, bankigazgatók, stb.), ingatlanban és autóban utazó üzletágak - valami nagyon szép, nagyon extra, nívós, elegáns, különleges ajándék, ami azért hordozza a profilt és az eltelt időt is.
Adtunk 4 ajánlatot 4 különböző - de még megfizethető - árkategóriában.
Felhívjuk, hogy tetszik. Válasz:
- kitaláltam, hogy címkéztetek egy üveg bort a férfiaknak, és adunk egy szál rózsát a nőknek! Hát nem jó ötlet? Én találtam ki. Ugye jó lesz?
Mondtuk, hogy fantasztikus, csak így tovább! :)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése